latinamerica.hu
Latin-Amerikáról. Tárgyilagosan.
Történelmi távlatok
KRAJCSÍR Lukács: “Terjeszteni a forradalom tüzét” – A csehszlovák titkosszolgálat egyik legnagyobb külföldi akciója a hidegháború alatt
A hidegháborús kémtörténelem egyik leghíresebb disszidálására került sor ötven évvel ezelőtt: Josef Frolík, a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) Nagy-Britanniában dolgozó ügynöke az 1969-es nyári, bulgáriai nyaralása idején a családjával együtt – a CIA segítségével – az Egyesült Államokba menekült. Frolík részletesen beszámolt a keleti blokk titkosszolgálatainak működéséről, kiadta az angol kormányban dolgozó ügynökök és informátorok (például John Stonehouse) neveit, illetve az StB több külföldi akciójáról is említést tett – többek között kitérve a kubai ügynökséggel való “gyümölcsöző” együttműködésre. Habár azzal kapcsolatban nincs információ, hogy ezek között konkrétan említette volna a közel nyolc éven át zajló Manuel fedőnevű műveletet, mindenesetre ennek ismertetése mindenképp megér egy hosszabb cikket. Ugyanis ez volt a StB legnagyobb, legkiterjedtebb és legintenzívebb akciója a hatvanas években, amelynek jelentősége messze túlmutatott Csehszlovákián, mivel közvetve az egész Latin-Amerika hidegháborús történelmét befolyásolta.
SZARKA Evelin: „Hotel Cuba” - A zsidóság helyzete és szerepe a kubai társadalomban
A jövő Kubájának esetleges politikai, gazdasági és társadalmi változásait elemezve nem lehet megkerülni egy kis létszámú, de nagy szellemi tőkével és kiterjedt nemzetközi relációrendszerrel rendelkező közösséget, amely a szigeten élő zsidó hitközségeké. A jelenleg Castro rezsimében betöltött szerepük megismeréséhez és jelentőségük felmérése érdekében vázlatosan ismerni kell történelmüket, valamint a Kuba és Izrael közötti bilaterális kapcsolatok dinamikáját.
VOGEL Dávid: USA vs. Grenada – Amerika még mindig az amerikaiaké
Hadtudományi Szemle, 2010/4., p. 16-27.
A modern világban a nemzetközi jog az élet számos területére meghatározó hatást gyakorol. A hidegháború évei alatt mindazonáltal nem minden ország ismerte el mindenhatóságát. Ez volt a helyzet akkor is, mikor 1983-ban az Egyesült Államok csapatokat küldött egy apró karibi szigetország, Grenada ellen, melynek területe a legkisebb USA tagállam ötöde. A hivatalos indoklás a szigeten tanuló amerikai orvostanhallgatók kimenekítése volt. Grenada minden különösebb meglepetés nélkül három nap alatt megadta magát az erőfölénynek. Meglepő inkább a nemzetközi közösség – és elsősorban az USA szövetségeseinek – reakciói, valamint a „kimentett” amerikai egyetemisták beszámolói és az Egyesült Államok konfliktus utáni tevékenysége volt. Dolgozatommal egy kis betekintést kívánok nyújtani az USA és Grenada közti fegyveres konfliktusba és választ találni néhány felmerülő kérdésre.