latinamerica.hu
Latin-Amerikáról. Tárgyilagosan.
Orpheus Noster 2020/4, 12. évfolyam, 4. szám
TARTALOM
Horváth Emőke: Az első Havannai Nyilatkozat keletkezésének körülményei
Lénárt András: A kubai kapcsolat. Az amerikai maffia havannai tevékenysége a Batista-rezsim és Fidel Castro forradalma idején
Szente-Varga Mónika: A Havanna lakótelep a kubai–magyar kapcsolatok tükrében
Tézer Zita: Az afrokubai santería elterjedése Mexikóban
Dornbach Mária: Görbe tükör. Társadalmi látképtöredékek három kortárs kubai író regényében
Csikós Zsuzsanna: Kortárs kubai prózairodalom Magyarországon 1959–1989
Fischer Ferenc: Amerikai–szovjet hadászati rivalizálás a levegőben, az űrben, a víz alatt és a „Anyadír-hadművelet” (szovjet atomrakéták telepítése Kubába, 1962)
Szilágyi István: A gerillaháborútól az ellenhatalomig és a transzverzális politikai diskurzus meg jelenéséig– A kubai forradalom hatása a politikaelmélet fejlődésére
Recenzió
Horváth Emőke: Thomas Tunstall Allcock: Thomas C. Mann. President Johnson, the Cold War, and the Restructuring of Latin American Foreign Policy
Haiser Anna Klára: Rab Gusztáv: Sabaria, avagy Szent Márton köpenye
ABSZTRAKTOK
Horváth Emőke:
Az első Havannai Nyilatkozat keletkezésének körülményei
A tanulmány az 1960. szeptember 2-án kiadott Havannai Nyilatkozat keletkezésének körülményeit vizsgálja. A szerző bemutatja a közvetlen gazdasági-politikai előzményeket, elemzi a Szovjetunió gazdasági előretörésének Latin-Amerika felé megnyilvánuló lépéseit. A dolgozat vizsgálja az OAS reakcióját a szovjet terjeszkedésre és a kubai reagálást az OAS szerepére, továbbá elemzi a Havannai Nyilatkozat főbb pontjait.
Lénárt András:
A kubai kapcsolat. Az amerikai maffia havannai tevékenysége a Batista-rezsim és Fidel Castro forradalma idején
Kuba és az Amerikai Egyesült Államok kormányainak szoros együttműködése a 20. század első harmadában számos következménnyel járt, ezek közül egyik az amerikai szervezett bűnözés megjelenése Havannában az 1930-as években. Ebben az időszakban az amerikai maffia olasz és zsidó származású csoportjai fontos szerepet töltöttek be a kubai politika, társadalom és gazdaság területén. A kormánnyal, elsősorban Fulgencio Batistával kialakított kiváló kapcsolat véget ért Fidel Castro hatalomra kerülésével, de a maffia havannai tevékenységének máig is érzékelhető hatása van. Tanulmányomban az amerikai maffia kubai szerepének legfontosabb jellegzetességeit, személyeit és eseményeit mutatom be.
Szente-Varga Mónika:
A Havanna lakótelep a kubai–magyar kapcsolatok tükrében
Amikor elhangzik a Havanna szó, a magyarok többségének Kuba jut az eszébe. Lesznek viszont néhányan, akik a ragasztószalagra vagy a barna színre, míg a budapestiek közül sokan a X VIII. kerületre gondolnak majd. Ez a tanulmány hely-történeti kutatáson alapszik; a Havanna lakótelep történetét vizsgálja a magyar-kubai kapcsolatok koordinátáiban. Először azokat a tényezőket mutatja be, amelyek a névadásban szerepet játszhattak, majd a terület sorsára koncentrál, a hetvenes évektől épülő szocialista olvasztótégelytől eljut a kilencvenes évtizedre marginalizált városrészig. A tanulmány befejező része a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot tekinti át. A lakótelep és a lakótelep képének, megítélésének fejlődését kapcsolattörténeti kontextusban mutatja be.
Tézer Zita:
Az afrokubai santería elterjedése Mexikóban
Az utóbbi 25 évben az afrokubai santería vallás a világ számos országában vált ismertté. Elterjedésével számolhatunk Mexikóban elsősorban a fővárosban, és az ország déli részén, a Yucatán-félszigeten és a Mexikói-öböl vidékén. Az első santeríával kapcsolatos élmények az 1940-es évek film-, zene és táncművészeti hatásoknak köszönhetők, de a „nagy bumm” az 1990-es évek közepén következett be, aminek a mexikói és a kubai politika adott lendületet. A santería-papok, vallási vezetőkkel az élen, a hívőkkel együtt kis csoportokat alkotnak, és mivel nem intézményesített vallásról van szó, a kultuszoknak és rítusoknak számtalan variációját különböztetik meg. Az alapkoncepció ugyanaz marad, de egyes közösségek elutasítják a kubai befolyást, és az „eredeti” afrikai joruba valláshoz próbálnak visszatérni. Más közösségek ragaszkodnak a kubai kapcsolatokhoz, és van, ahol a szertartásokban helyi változatok kerültek előtérbe. Összességében azonban elmondható, hogy az afro-kubai santería Mexikóban termékeny talajra talál.
Dornbach Mária:
Görbe tükör. Társadalmi látképtöredékek három kortárs kubai író regényében
Három kortárs kubai regényíró kíméletlen – napjainkig érvényes – látleletet rajzol a 90-es évek Kubájáról, lerombolva a Castro-rezsim által kitartóan erőltetett forra-dalmi mítoszt. Műveikben megmutatják a tömegek nyomorúságos hétköznapjait, a társadalmat átszövő korrupciót, a kilátástalanságot, a túlélésért való küzdelem mó-dozatait és a hatalom megtartásának eszközeit: a másként gondolkozók kirekeszté-sét, az ellenségkép kreálását, a mindent átszövő besúgóhálózat működtetését.
Csikós Zsuzsanna:
Kortárs kubai prózairodalom Magyarországon 1959–1989
Jelen tanulmány a kortárs kubai széppróza magyarországi recepcióját mutatja be 1959–1989 között. Vizsgálja a két ország kultúrpolitikai elveinek hasonlóságát az adott korszakban, a kiadott antológiák, novelláskötetek és regények sajtóvisszhang-ját és jelenlétét a magyar irodalmi életben. A cikk külön foglalkozik Alejo Carpen-tier műveinek magyar kiadásaival.
Fischer Ferenc:
Amerikai–szovjet hadászati rivalizálás a levegőben, az űrben, a víz alatt és az „Anyadír-hadművelet” (szovjet atomrakéták telepítése Kubába, 1962)
Az 1962. októberi karibi rakétaválságot megelőző években és hónapokban igen heves amerikai–szovjet hadászati rivalizálás zajlott le a levegőben, az űrben és a víz alatt. Ennek legfontosabb mérföldköveit vesszük sorra a tanulmányban. Az írás második része Anatolij I. Gribkov szovjet hadseregtábornok 526 oldalas memoárjára épül, mely 1992-ben jelent meg Németországban. Gribkov a rakétaválság idején a vezérkarban dolgozott, és azon kevés vezérkari tiszt közé tartozott, akiknek szinte teljes rálátásuk volt a Kubával kapcsolatos szovjet előkészítő lépésekre, hiszen egyik kidolgozója volt a Kubába szovjet közepes hatótávolságú atomrakétákat telepítő, szupertitkos Anyadír-tervnek, sőt a szigeten a rakétatelepítések ellenőrzésében is fontos szerepet játszott. A szovjet marsall elbeszéléséből számos részletet, kulissza-titkot tudhat meg az olvasó. (Gribkov 1976–1989 között a Varsói Szerződés vezér-kari főnöki tisztségét töltötte be.)
Szilágyi István:
A gerillaháborútól az ellenhatalomig és a transzverzális politikai diskurzus megjelenéséig – A kubai forradalom hatása a politikaelmélet fejlődésére
Latin-Amerika népei nemzeti függetlenségük kivívása óta harcot vívnak a külső hatalmaktól való viszonylati függés felszámolásáért, a strukturális válság leküzdéséért, a gazdasági önrendelkezés és a politikai szuverenitás megteremtéséért. E célok megvalósítása érdekében különböző történelmi korszakokban különböző stratégiák, modernizációs modellek és válaszok születtek. Mindezek nagy hatást gyakoroltak a politikaelmélet fejlődésére. Jelen tanulmány Ernesto Che Guevara a kubai forradalom kontinentális tanulságait összegző Gerillaháború című könyvé-ben kifejtett gondolatokból kiindulva, az új koncepciók megjelenéséhez vezető hat évtizedes út és az általa használt kategória-rendszer transzverzálissá alakulásának folyamatát, jellegzetességeit és állomásait tekinti át.
Horváth Emőke:
Recenzió - Thomas Tunstall Allcock: Thomas C. Mann. President Johnson, the Cold War, and the Restructuring of Latin American Foreign Policy. Lexington, University Press of Kentucky, 2018. 295 pp.
Haiser Anna Klára:
Recenzió - Rab Gusztáv: Sabaria, avag y Szent Márton köpenye.MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2018
Az Orpheus Noster 2020/4, 12. évfolyam, 4. száma itt érhető el.