Orpheus Noster 2020/4, 12. évfolyam, 4. szám

 

TARTALOM

 

Horváth Emőke: Az első Havannai Nyilatkozat keletkezésének körülményei

Lénárt András: A kubai kapcsolat. Az amerikai maffia havannai tevékenysége a Batista-rezsim és Fidel Castro forradalma idején

Szente-Varga Mónika: A Havanna lakótelep a kubai–magyar kapcsolatok tükrében

Tézer Zita: Az afrokubai santería elterjedése Mexikóban

Dornbach Mária: Görbe tükör. Társadalmi látképtöredékek három kortárs kubai író regényében

Csikós Zsuzsanna: Kortárs kubai prózairodalom Magyarországon 1959–1989

Fischer Ferenc: Amerikai–szovjet hadászati rivalizálás a levegőben, az űrben, a víz alatt és a „Anyadír-hadművelet” (szovjet atomrakéták telepítése Kubába, 1962)

Szilágyi István: A gerillaháborútól az ellenhatalomig és a transzverzális politikai diskurzus meg jelenéséig– A kubai forradalom hatása a politikaelmélet fejlődésére 

 

Recenzió

Horváth Emőke: Thomas Tunstall Allcock: Thomas C. Mann. President Johnson, the Cold War, and the Restructuring of Latin American Foreign Policy

Haiser Anna Klára: Rab Gusztáv: Sabaria, avagy Szent Márton köpenye

 

 

 

ABSZTRAKTOK

 

Horváth Emőke:

Az első Havannai Nyilatkozat keletkezésének körülményei

 

A  tanulmány  az  1960.  szeptember  2-án  kiadott  Havannai  Nyilatkozat  keletkezésének  körülményeit  vizsgálja.  A  szerző  bemutatja  a  közvetlen  gazdasági-politikai  előzményeket,  elemzi  a  Szovjetunió  gazdasági  előretörésének  Latin-Amerika  felé  megnyilvánuló lépéseit. A dolgozat vizsgálja az OAS reakcióját a szovjet terjeszkedésre és a kubai reagálást az OAS szerepére, továbbá elemzi a Havannai Nyilatkozat főbb pontjait.

 

Lénárt András:

A kubai kapcsolat. Az amerikai maffia havannai tevékenysége a Batista-rezsim és Fidel Castro forradalma idején

 

Kuba és az Amerikai Egyesült Államok kormányainak szoros együttműködése a 20. század  első  harmadában  számos  következménnyel  járt,  ezek  közül  egyik  az  amerikai  szervezett  bűnözés  megjelenése  Havannában  az  1930-as  években.  Ebben  az  időszakban  az  amerikai  maffia  olasz  és  zsidó  származású  csoportjai  fontos  szerepet töltöttek be a kubai politika, társadalom és gazdaság területén. A kormánnyal, elsősorban  Fulgencio  Batistával  kialakított  kiváló  kapcsolat  véget  ért  Fidel  Castro  hatalomra kerülésével, de a maffia havannai tevékenységének máig is érzékelhető hatása  van.  Tanulmányomban  az  amerikai  maffia  kubai  szerepének  legfontosabb  jellegzetességeit, személyeit és eseményeit mutatom be.

 

 

Szente-Varga Mónika:

A Havanna lakótelep a kubai–magyar kapcsolatok tükrében

 

Amikor  elhangzik  a  Havanna  szó,  a  magyarok  többségének  Kuba  jut  az  eszébe.  Lesznek viszont néhányan, akik a ragasztószalagra vagy a barna színre, míg a budapestiek  közül  sokan  a  X VIII.  kerületre  gondolnak  majd.  Ez  a  tanulmány  hely-történeti kutatáson alapszik; a Havanna lakótelep történetét vizsgálja a magyar-kubai kapcsolatok koordinátáiban. Először azokat a tényezőket mutatja be, amelyek a  névadásban  szerepet  játszhattak,  majd  a  terület  sorsára  koncentrál,  a  hetvenes  évektől épülő szocialista olvasztótégelytől eljut a kilencvenes évtizedre marginalizált városrészig. A tanulmány befejező része a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot  tekinti  át.  A  lakótelep  és  a  lakótelep  képének,  megítélésének  fejlődését  kapcsolattörténeti kontextusban mutatja be.

 

 

Tézer Zita:

Az afrokubai santería elterjedése Mexikóban

 

Az  utóbbi  25  évben  az  afrokubai  santería  vallás  a  világ  számos  országában  vált  ismertté. Elterjedésével számolhatunk Mexikóban elsősorban a fővárosban, és az ország déli részén, a Yucatán-félszigeten és a Mexikói-öböl vidékén. Az első santeríával kapcsolatos élmények az 1940-es évek film-, zene és táncművészeti hatásoknak köszönhetők, de a „nagy bumm” az 1990-es évek közepén következett be, aminek a mexikói és a kubai politika adott lendületet. A santería-papok, vallási vezetőkkel az élen, a hívőkkel együtt kis csoportokat alkotnak, és mivel nem intézményesített vallásról van szó, a kultuszoknak és rítusoknak számtalan variációját különböztetik meg.  Az  alapkoncepció  ugyanaz  marad,  de  egyes  közösségek  elutasítják  a  kubai  befolyást, és az „eredeti” afrikai joruba valláshoz próbálnak visszatérni. Más közösségek  ragaszkodnak  a  kubai  kapcsolatokhoz,  és  van,  ahol  a  szertartásokban  helyi  változatok  kerültek  előtérbe.  Összességében  azonban  elmondható,  hogy  az  afro-kubai santería Mexikóban termékeny talajra talál.

 

 

Dornbach Mária:

Görbe tükör. Társadalmi látképtöredékek három kortárs kubai író regényében

 

Három kortárs kubai regényíró kíméletlen – napjainkig érvényes – látleletet rajzol a 90-es évek Kubájáról, lerombolva a Castro-rezsim által kitartóan erőltetett forra-dalmi mítoszt. Műveikben megmutatják a tömegek nyomorúságos hétköznapjait, a társadalmat átszövő korrupciót, a kilátástalanságot, a túlélésért való küzdelem mó-dozatait és a hatalom megtartásának eszközeit: a másként gondolkozók kirekeszté-sét, az ellenségkép kreálását, a mindent átszövő besúgóhálózat működtetését.

 

 

Csikós Zsuzsanna:

Kortárs kubai prózairodalom Magyarországon 1959–1989

 

Jelen  tanulmány  a  kortárs  kubai  széppróza  magyarországi  recepcióját  mutatja  be  1959–1989  között.  Vizsgálja  a  két  ország  kultúrpolitikai  elveinek  hasonlóságát  az  adott korszakban, a kiadott antológiák, novelláskötetek és regények sajtóvisszhang-ját és jelenlétét a magyar irodalmi életben. A cikk külön foglalkozik Alejo Carpen-tier műveinek magyar kiadásaival.

 

 

Fischer Ferenc:

Amerikai–szovjet hadászati rivalizálás a levegőben, az űrben, a víz alatt és az „Anyadír-hadművelet” (szovjet atomrakéták telepítése Kubába, 1962)

 

Az 1962. októberi karibi rakétaválságot megelőző években és hónapokban igen heves  amerikai–szovjet  hadászati  rivalizálás  zajlott  le  a  levegőben,  az  űrben  és  a  víz  alatt. Ennek legfontosabb mérföldköveit vesszük sorra a tanulmányban. Az írás második része Anatolij I. Gribkov szovjet hadseregtábornok 526 oldalas memoárjára épül, mely 1992-ben jelent meg Németországban. Gribkov a rakétaválság idején a vezérkarban dolgozott, és azon kevés vezérkari tiszt közé tartozott, akiknek szinte teljes rálátásuk volt a Kubával kapcsolatos szovjet előkészítő lépésekre, hiszen egyik kidolgozója  volt  a  Kubába  szovjet  közepes  hatótávolságú  atomrakétákat  telepítő,  szupertitkos  Anyadír-tervnek, sőt  a  szigeten  a  rakétatelepítések  ellenőrzésében  is  fontos szerepet játszott. A szovjet marsall elbeszéléséből számos részletet, kulissza-titkot tudhat meg az olvasó. (Gribkov 1976–1989 között a Varsói Szerződés vezér-kari főnöki tisztségét töltötte be.)

 

 

Szilágyi István:

A gerillaháborútól az ellenhatalomig és a transzverzális politikai diskurzus megjelenéséig – A kubai forradalom hatása a politikaelmélet fejlődésére

 

Latin-Amerika népei nemzeti függetlenségük kivívása óta harcot vívnak a külső hatalmaktól való viszonylati függés felszámolásáért,  a  strukturális  válság  leküzdéséért,  a  gazdasági  önrendelkezés  és  a  politikai  szuverenitás  megteremtéséért.  E célok megvalósítása érdekében különböző történelmi korszakokban különböző stratégiák, modernizációs modellek és válaszok születtek.  Mindezek nagy hatást gyakoroltak a politikaelmélet fejlődésére. Jelen tanulmány Ernesto Che Guevara a kubai forradalom kontinentális tanulságait összegző Gerillaháború című könyvé-ben kifejtett gondolatokból kiindulva, az új koncepciók megjelenéséhez vezető hat évtizedes út és az általa használt kategória-rendszer transzverzálissá alakulásának folyamatát, jellegzetességeit és állomásait tekinti át.

 

 

Horváth Emőke:

Recenzió - Thomas Tunstall Allcock: Thomas C. Mann. President Johnson, the Cold War, and the Restructuring of Latin American Foreign Policy. Lexington, University Press of Kentucky, 2018. 295 pp.

 

Haiser Anna Klára:

Recenzió - Rab Gusztáv: Sabaria, avag y Szent Márton köpenye.MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2018

Az Orpheus Noster 2020/4, 12. évfolyam, 4. száma itt érhető el.